Bot vagy botpusztáról először egy 1280-as oklevélben olvashatunk, egy másik írás 1333-ból pedig arról tesz említést, hogy a falunak van plébániatemploma és ispotálya. Egy 1472-ben keltezett oklevél arról tudósít, hogy a falu búcsúengedélyt nyert Szeplőtelen Fogantatás ünnepnapjára, december nyolcadikára.
Etyek Nagyközségtől északra, az Etyeki patak és a Boti út közötti területen, festőien szép környezetben, a „Nazarén-hegy” nevű domb tetején áll, a Szeplőtelen Fogantatásról nevezett templom és az egykori nazarénus rendház épülete. A ma látható kápolna a középkorban virágzó, elpusztult falu (Both falu) plébániatemplomának átépített maradványa.
A gótikus épület a török háborúk idején súlyosan megrongálódott, boltozata beomlott, nyugati oromfala ledőlt. Az 1700-as években visszatérő lakók helyreállították, majd 1758 után került sor a barokk stílusú átépítésére. Ebben az évben telepedett le Botpusztán – akkor báró Sándor Antal birtokán – két olasz szerzetes. A hat évvel korábban Spanyolországban alapított, Krisztus-követő nazarénus kolduló és betegápoló rend tagjai számára építették a templom északi oldalához csatlakozó klastromot, amely a korabeli pestisjárványok idején ispotályként is szolgált. Erre utalnak a közelben feltárt tömegsírok. A kápolna nyugati falán ebben az időben nyitották az új kőkeretes kapuzatot, a fölötte látható ablakot, s ekkor építették a kegyúri karzatot.
A települést 1927-ben csatolták Etyekhez. A falu 1945-ig a Sándor-Metternich család birtokában maradt, majd a II. világháború után Botpusztán laktanyát alakítottak ki, ahol a szovjet hadsereg állomásozott. Az 1970-es években pusztulásnak indult elhagyott kápolnát 1985-ben felújították.
1981. évi feltárás során sikerült tisztázni a templom különböző építési periódusait. Az eredetileg egyenes szentélyzáródású templom nagy részét a 15. század végén elbontották. A hajó északi falának felhasználásával egy sokszög szentélyzáródású, támpilléres templomot emeltek, melyet hálóboltozattal fedtek. A bordaindítások fallenyomata, valamint a pusztulási rétegekből előkerült bordák alapján megállapították, hogy a boltozat kialakításakor csak kétszer hornyolt bordákat használtak fel. Északi homlokzatához egy igen szerény, téglalap alaprajzú kolostorépületet építettek. Az elpusztult nyugati homlokzatot felépítették valamint új ablaknyílásokat képeztek ki. Lebontották a nyugati sarkok támpilléreit és a déli toldalékot. A hajó délnyugati végénél, szemmagasságban látható az a falba foglalt kőlap, amelynek különös bekarcolt jelei különböző hipotéziseknek adnak tápot.
A kápolna az 1800-as években egy zarándokút egyik állomása volt, törekvések vannak arra, hogy az Alcsúti Arborétumban lévő kápolnával összekötve, újra csatlakozzon egy zarándokúthoz a közeljövőben.
1998-ban francia, német és etyeki művészek képzőművészeti kiállítása volt a templomban, melynek megnyitóján az USA kongresszusának egyik képviselője, Tom Lantos Úr és felesége is jelen volt. Ugyan ebben az évben Olasz Ferenc fotóművész és televíziós rendező „pléhkrisztusokról”, templombelsőkről készített fotókiállításán az Albinoni kamarazenekar adott koncertet
1947 óta először, újra volt szentmise a templomban, melynek alkalmából ifjabb Fasang Árpád és testvére adott koncertet, az esemény ünnepélyességét emelte, hogy Antall József miniszterelnök úr dolgozószobájából származó zászló előtt a Szent Korona másolata volt elhelyezve.
1999 jelentősebb eseményei a templomban:
– május 15-16. Petrás Mária csángó keramikusművész kiállítása. Megnyitotta Macskássy Izolda grafikusművész, a megnyitó alkalmával csángó zenekar kíséretével Petrás Mária énekelt,
– június 11-13. Bot és környéke a történelemben – előadás-sorozat. A rendezvény alkalmával játszott: Albinoni Kamarazenekar, az Anonymus Consort Zenekar és a Werner Alajos Kórus énekelt.
– június 18-20. MAGYAR ÖRÖKSÉG DÍJ átadás. Megnyitotta: Mádl Ferenc akadémikus. A megnyitón Budai Ilona énekművész énekelt
– július 4-6. Csókos Varga Györgyi etyeki művész kiállítása. Megnyitotta: Dávid Katalin művészettörténész. A templom előtt kulturális rendezvény, református művészek előadásában egy pantomim előadás.
– július 23-25. Millennium és a történelmi keresztény egyházak (előadás-sorozat), Móser Zoltán bicskei fotóművész kiállítása a Szent László legendáról. Etyeki énekkarok, énekművészek koncert-sorozata.
– augusztus 20-22. Csete Ildikó textilművész kiállítása.
Farkas Balázs Botpuszta egyetlen „őslakosa” 1976 óta bérelte a templom melletti remeteházat a Római Katolikus Egyháztól. A felügyelete alatt álló Szeplőtelen Fogantatás-templomban az előzőekben felsorolt eseményeken, rendezvényeken kívül még számos kiállítás is helyt kapott. Mádl Ferenc kedves felesége, Dalma asszony mondta egyszer Nagyváradon: „oda, ahhoz a szép kis templomhoz mindenképpen el akarok menni” – utalva ezzel arra, hogy mennyire jól érezte magát Botpusztán.
1976-ban csak a falak és a vakolat egy része állt annak a csodálatos templomnak a helyén, melynek jelenlegi állapota Farkas Balázs utánajárásának, intézkedésének és családja kitartásának köszönhető. A templom oltárát egykor díszítő Maria szobor jelenleg a Római Katolikus templomban van elhelyezve, de mivel nem ide tervezték, környezetidegen, így a Szeplőtelen Fogantatás-templom teljeskörű felújítását követően visszakerül eredeti helyére.